Angyal

Az Angelman szindrómás gyerekek igazi angyalok. E ritka genetika betegségről, kezeléséről, életviteli tanácsokról olvashat.

Tanúlságos történetek domi_csocsozik.jpg

A csoda

Egy kislány bement a szobájába és a szekrénykéje mélyéről előhúzott egy lekváros üveget. Kiöntötte a padlóra az üvegben lévő érméket és
gondosan számolni kezdte. Háromszor is megszámolta, mert a végösszegnek nagyon pontosnak kellett lennie. Nem hibázhatott. Ezután óvatosan visszatöltötte a pénzérméket az üvegbe, rázárta a tetejét, és kisurrant a hátsó ajtón A hat háztömbnyire lévő patikába ment, amelynek ajtaja fölött a nagy vörös Indián Törzsfőnök képe volt látható. Türelmesen várt a patikusra, hogy szentelne rá egy kis figyelmet, de a patikus éppen nagyon el volt foglalva. Tess - így hívták a kislányt - megcsoszogtatta a lábát a padlón. Semmi. Megköszörülte a torkát úgy, hogy a legkellemetlenebb hangot adja, amit csak lehet. Ez sem volt sikeres. Végül kivett egy érmét az üvegből ésmegkocogtatta a pult üvegét. Ez használt!
- És te mit szeretnél? - kérdezte a patikus érezhetően bosszús hangon. - Éppen a testvéremmel beszélek Chicagóból, akit már ezer éve nem láttam -tette hozzá a patikus, mint aki választ sem vár a kérdésére.
- Én pedig az én testvéremről szeretnék beszélni veled - mondta Tess a
patikuséhoz hasonlóan bosszús hangon. - Az öcsém nagyon beteg és egy csodát szeretnék venni neki.
- Tessék? - fordult hozzá a patikus.
- A neve Andrew és valami csúnya dolog nő a fejében, és az Apukám azt
mondta, hogy csak egy csoda mentheti meg őt.. Hát tessék mondani, mennyibe kerül egy csoda?
- Kislányom, mi nem árulunk csodákat.. Sajnos nem tudok neked segíteni - felelte a patikus, kissé megenyhült tónusban.
- Figyelj, nekem van pénzem, meg tudom fizetni. Ha nem lenne elég,
kipótolom. Csak mondd meg mibe kerül. A patikus testvére, akivel eddig beszélgetett, jól öltözött férfi volt. Lehajolt a kislányhoz és megkérdezte:
- Mondd csak, miféle csodára van az öcsikédnek szüksége?
- Azt nem tudom - válaszolt Tess könnyes szemmel - csak azt tudom, hogy nagyon beteg és Anyu azt mondta, hogy valami operációra volna szüksége De Apu nem tudja megfizetni, ezért szeretném odaadni az én pénzemet.
- Mennyi pénzed van? - kérdezte a chicago-i férfi.
- Egy dollár és tizenegy cent - felelte Tess alig hallhatóan - Ez az összes, ami van, de tudok többet is szerezni, ha kell.
- Nahát, milyen csodálatos véletlen! - mosolygott a férfi - Egy dollár és tizenegy cent - éppen az a pontos összeg, ami egy kisfiú csodájának az ára. Egyik kezébe tette a pénzt, a másikkal kézen fogta a kislányt:- Vezess engem haza hozzátok, szeretném látni az öcsédet és találkozni
a szüleiddel. Lássuk, hátha van nálam egy olyan csoda, amit te szeretnél. A jól öltözött férfi Dr. Carlton Armstrong volt, sebészorvos, aki az idegsebészetre specializálódott. Ingyen elvégezte az operációt, és nem telt bele sok idő, amire Andrew ismét otthon volt, épen, egészségesen. Anya és Apa boldogan beszéltek arról az esemény-láncolatról, ami idáig vezetett.
- Ez a műtét egy igazi csoda volt - suttogta Anya - vajon mennyibe került volna?
Tess mosolygott. Ő pontosan tudta, mennyibe került a csoda: egy
dollárba és tizenegy centbe. no és egy gyermek töretlen hitébe.
Egy csoda nem a természet törvényeitől függ, hanem magasabb törvények működésétől.

Tudom, hogy továbbadod a labdát! Itt van, dobd hát oda valakinek, aki jelent  valamit a számodra!A labda egy kör, illetve gömb, se eleje,se vége. Együtt tart bennünket, mint a Barátok Körét. De a legnagyobb kincs számodra látni és érezni azt a barátságot, amiben te részesítesz
engem. Ma én dobtam feléd a barátság-labdát. Most rajtad a sor: passzold tovább valakinek, aki a barátod.
Ahogy olvasod ezt a történetet, azonnal küldd tovább.
A legerősebb kívánság !
Amikor a Jóisten kinyitott egy ablakot, meglátott engem és megkérdezett:Gyermekem, mi a legnagyobb kívánságod a mai napra?
Én azt válaszoltam: Uram, arra kérlek, vigyázz arra, aki olvassa ezt a
történetet, és a családjára és barátaira is, mert megérdemlik,és nagyon
szeretem Őket. Isten szeretete olyan, mint az óceán: a kezdetét láthatod, de a végét nem.

  A szögek

Volt egyszer egy kisfiú, egy igen nehéz természetű kisgyerek - mondjuk ki, hisztis volt a kicsike.

Egyszer az apja a kezébe nyomott egy zacskó szöget:

-Tessék, fiacskám, ez játék, jó játék lesz: mind ahányszor mérgelődni, vagy veszekedni támadna kedved, üss be inkább egy szöget az udvar végén kanyargó kerítésben. Jó játék ez, tényleg, hűha, a kerítést felcicomázni! - gondolta a kisfiú.

Az első napon harminchétszer fogott kalapácsot, és verte be izzadva, nagy erőfeszítések közepette a szögeket a kemény fakerítésbe. Közben néha el-elvétette a csapást, és önmagának is fájdalmat okozott. Múltak a napk, teltek a hetek, és valahogy napról-napra kevesebb szög állt a lécekbe; a kisfiú felfedezte, hogy könnyebb és kényelmesebb uralkodni magán ahelyett, hogy sokszor a tűző napon, el-elgörbülő szögekkel bajlódna...

Végül elérkezett az a nap, amikor egyetlenegy szög sem került a kerítésbe.

A kisfiú az apjához szaladt aznap este, hogy elújságolja neki a hírt.

Ekkor az apja azt mondta neki: fiam mától minden egyes nap, amikor sikerül megőrizned a nyugalmad, és nem keveredsz senkivel szóváltásba, húzz ki egy szöget a kerítésből.

Teltek-múltak a napok, s egy este a fiú azzal állt az apja elé, hogy elfogytak a szögek.

Az apa kézenfogta, együtt sétáltak a kerítéshez.

Az apja megsimította a gyerek fejét, majd rámutatott a kerítésre, s így szólt:

-Becsületre méltóan viselkedtél, büszke vagyok rád, de látod-e, mennyi apró lyuk csúfítja ezeket a szépen faragott léceket?

Ezek bizony már sosem lesznek a régiek.

Minden alkalommal, amikor szóváltásba, vitába keveredsz valakivel, ugyanilyen mély, soha többé el nem múló nyomokat, apró űrt hagysz a szívében. Mindegy, később hányszor kérsz bocsánatot, a seb örökre ott marad.

A családod, barátaid, szeretteid ritka kincs: meghallgatnak, ha arra van szükséged, sírhatsz a vállukon, és nevethetsz velük, kitárhatod feléjük a szíved, mint ahogyan ők is feléd.

Vigyázz hát rájuk, hiszen olyanok ők neked, mint a kerítés a ház körül, nélkülük védtelen mindened, amid csak megadatott.


Kívánj eleget annak, akit szeretsz!

Nemrégiben végighallgattam egy anyuka és a lánya beszélgetését a 
 reptéren töltött közös idejük utolsó pár percében. Bejelentették a 
 járatot.

 A biztonsági kapu közelében megölelték egymást, és az anya ezt mondta 
 lányának: "Szeretlek, és eleget kívánok neked." A lány így válaszolt: 
 "Édesanyám, a közös életünk több mint elég volt. Szeretetednél többre nem 
  is volt szükségem. Én is eleget kívánok neked, anyu."


 Megpuszilták egymást, majd a lány távozott. Az anya odasétált ahhoz az 
 ablakhoz, amely mellett ültem. Ahogy ott állt látszott, hogy szüksége van, 
 és vágyik is arra, hogy kisírja magát. Megpróbáltam nem megsérteni 
 privátszféráját érdeklődésemmel, de ő örült nekem és ezt a kérdést 
 szegezte hozzám: "Köszönt el ön valaha is valakitől úgy, hogy tudta, ez a 
  végső búcsújuk?"

 "Igen", válaszoltam én. "Bocsássa meg érdeklődésemet, de mitől ez a 
 végső búcsújuk?"

  "Öreg vagyok, és ő olyan messze lakik tőlem. Kihívásoknak nézek elébe, 
 és az, az igazság, hogy a következő utam vissza már a temetésemre lesz" 
 mondta ő.

 "Amikor elbúcsúztak egymástól, hallottam, hogy eleget kívánnak 
 egymásnak. Megkérdezhetem, hogy ez mit jelent?"

 Mosolyogni kezdett. "Ez egy jókívánság, ami korábbi generációktól lett 
  továbbadva. A szüleim mindenkinek mondták." Egy pillanatra elhallgatott és 
 úgy nézett ki, mint aki próbál minden részletre visszaemlékezni, majd még 
jobban mosolyogni kezdett. "Amikor azt mondtuk, "Eleget kívánok neked" azt 
  kívántuk a másik számára, hogy élete végéig elegendő legyen neki a jó 
 dolgokból." Majd, felém fordulva, az alábbi jókívánságot osztotta meg 
 velem, mintha emlékezetből idézte volna:

 Elegendő napsütést kívánok számodra, hogy jókedved legyen bármilyen 
 szürkének is tűnnek napjaid.

 Elegendő esőt kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld a napot.

 Elegendő boldogságot kívánok neked, hogy szellemed élő és örökkétartó 
 legyen.

 Elegendő fájdalmat kívánok neked, hogy még az élet legkisebb örömei is 
nagyobbnak tűnjenek.
 Elegendő nyereséget kívánok neked, hogy vágyaidat kielégítse.

 Elegendő veszteséget kívánok neked, hogy még jobban megbecsüld mindazt, 
  amid van.

 Elegendő köszöntést kívánok neked, hogy felkészítsen a végső búcsúra.


 Ekkor sírva fakadt és elsétált.

 Azt mondják, egy percbe kerül egy különleges embert találni, egy órába 
 megbecsülni, egy napba szeretni; viszont egy egész életbe elfelejteni.


Két farkas


Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.
Azt mondta: ' Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. -  A düh, irígység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. -  Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit. '
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: ' És melyik farkas győz? '
Az öreg indián mosolyogva válaszolt: ' Az, amelyiket eteted. '
 


A bölcs és tanítványa

Csak a bölcsre lehet biztonságosan rábízni, hogy másokat vagy magát megváltoztassa.

Az egyik tanítvány így szólt a mesterhez:

- Igen gazdag vagyok, és most még nagy vagyont is örököltem. Hogyan tudnám a legjobban felhasználni, hogy elõsegítse lelki növekedésemet?

A mester azt mondta:

- Gyere vissza egy hét múlva, majd akkor válaszolok.

Amikor a tanítvány visszatért, a mester nagyot sóhajtott:

- Igazából nem tudom, hogy mit mondjak neked.

Ha azt mondom, hogy add a vagyonodat a barátaidnak és a rokonaidnak, semmi lelki hasznod sem lesz belõle.

Ha meg azt mondom, hogy add a templomnak, csak a papok kapzsiságát növeled.

- Add a pénzt a szegényeknek!

Legalább nekik lesz valami hasznuk belõle, ha neked nem is.

Ha nem segítesz, másokat károsítasz meg.

Ha segítesz, magadat károsítod meg. Ha semmit sem tudsz errõl a dilemmáról, az a Lélek halálát jelenti.

Ha viszont szabad vagy ettõl a dilemmától, az az örök élet.

Anthony de Mello S. J.


A vak leány

Volt egyszer egy vak leány, aki gyűlölte magát amiatt, hogy vak volt. Mindenkit gyűlölt, kivéve a kedvesét. A fiú mindig vele volt. Mondta egyszer a barátjának:

- Ha láthatnám a világot, hozzád mennék feleségül.

Egy napon valaki ajándékozott neki egy szempárt. Amikor levették szeméről a kötést, láthatta az egész világot, beleértve a barátját is.

A fiú megkérdezte:

- Most, hogy látod a világot, hozzám jössz feleségül?

A leány a fiúra nézett, és látta, hogy vak. A lehunyt szemhéjak látványa szinte sokkolta. Erre nem számított. Az a gondolat, hogy az élete hátralévő részében ezt kell nézze, arra a döntésre vezette, hogy visszautasítsa a fiút.

A fiú csendesen könnyezett, majd pár nap múlva írt néhány sort: 'Vigyázz jól a szemeidre, mert mielőtt a tied lettek, előtte az enyémek voltak.'

Valahogy így működik az emberi agy, amikor megváltozik a helyzetünk. Csak kevesen emlékeznek arra, milyen volt az életük azelőtt és ki az, aki mindig mellettük volt a nehéz időkben.

Az élet ajándék.

* Ma, mielőtt kimondasz egy bántó szót, gondolj azokra, akik nem tudnak beszélni.
* Mielőtt panaszkodsz az ételed íze miatt, gondolj azokra, akiknek nincs mit enni.
* Mielőtt panaszkodsz a férjedre vagy a feleségedre, gondolj azokra, akik Istenhez fohászkodnak, hogy legyen társuk.
* Ma, mielőtt panaszkodsz az életre, gondolj azokra, akik túl hamar mentek el a másvilágra.
* Mielőtt siránkoznál amiatt, hogy túl nagy távolságon kell vezessél, gondolj azokra, akik ugyanezt a távolságot gyalog kell megtegyék.
* És amikor fáradt vagy és panaszkodsz a munkádra, gondolj azokra a munkanélküliekre, akik szívesen végeznék a Te munkádat.
* És amikor gyötrő gondolatok rossz kedvűvé tesznek, mosolyogj egyet és gondolj arra, hogy élsz és csodálatos, ami körülvesz.


Próbatételek

  Egy leány panaszkodott az édesapjának, hogy rosszul mennek a dolgai. Belefáradt az állandó eredménytelen harcba. Nem tudta, hogyan menjen tovább az életében, mert kimerültnek érezte magát. Úgy tűnt számára, hogy valahányszor megold egy problémát, mindig új probléma jelenik meg életében.

Édesapja szakács volt. Kézenfogta őt és elvitte a munkahelyére.Fogott három fazekat és vizet forralt bennük. Amikor forrni kezdett a víz, az egyikbe sárgarépát, a másikba tojást és a harmadikba kávészemeket rakott. Főzés közben egyetlen szót sem szólt, csupán rámosolygott a leányára. A lány türelmetlenül várakozott, magában azt kérdezve, vajon mit akar tenni az édesapja. 20 perc elteltével apja eloltotta a tüzet, majd egy tálba rakta a tojásokat, egy tányérba a sárgarépát és kitöltötte a kávét egy csészébe.Ezután megkérdezte lányától:

- Kedvesem, mit látsz itt?
- Tojást, sárgarépát és kávét - válaszolta õ.

Ekkor arra biztatta, hogy tapintsa meg a sárgarépát. A lány megtapintotta és érezte, hogy puha. Ekkor arra kérte, hogy hántsa le a tojás héját és a lány, érezte, hogy a tojás nagyon kemény. Ekkor arra kérte õt, hogy kóstolja meg a kávét. A lány nevetve kortyintott az illatos nedűből, majd megkérdezte:

-Mit jelentenek mindezek, apám?

Az édesapja elmagyarázta ekkor neki, hogy mind a három elemet ugyanolyan körülmények közé helyezték: forró vízbe.
Csakhogy mindhárom elem különbözőképpen reagált erre:
A sárgarépa megpuhult és törékennyé vált.
A tojások erősen megkeményedtek.
Ellenben a kávé, megváltoztatta a vizet.


-Mit gondolsz, te melyikhez hasonlítasz ezek közül? - kérdezte lányától az apa.

Amikor a mostoha körülmények kopognak ajtódon, te hogyan válaszolsz erre?
Egy látszólag kemény sárgarépa vagy-e, akit megérint a fájdalom és elveszíti keménységét?
A tojáshoz hasonlítasz, aki  képlékeny szívvel és folyékony szellemmel indul, azonban egy kegyetlen esemény után, keménnyé és rugalmatlanná válik? Te kívül ugyanolyan maradtál, azonban belül megkeseredett a szíved?
Vagy, egy kávészem vagy? A kávé megváltoztatja a forró vizet, a neki fájdalmat okozó elemet.

Amikor a víz eljut a maximális forráspontra, a kávé kiengedi legjobb aromáját és zamatát.


Ne hagyd magad legyőzni! Emelkedj sorsod fölé és az élet kegyetlenségei csupán megfelelő alkalmat jelentsenek számodra ahhoz, hogy kiengedd "édes kávé zamatodat"! A döntés a Te kezedben van!





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 26
Heti: 68
Havi: 474
Össz.: 202 043

Látogatottság növelés
Oldal: Kedves Történetek
Angyal - © 2008 - 2024 - giam.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »