Genetika

Az Angelman szindróma genetikájának összefoglalása

I./ Évtizedeken keresztül az Angelman szindrómás egyének kromoszóma vizsgálata nem mutatott eltérést, de az eljárások fejlődésével a 15- ös kromoszómán találtak egy nagyon apró hiányos területet. Molekuláris módszerek - mint a FISH (fluorescens in situ hybridizáció) – mostmár az Angelman szindrómás személyek körülbelül 70%-ában kimutatják a hiányt.
Habár a hiányos terület különösen kicsi, molekuláris szinten tekintve elég nagy. Körülbelül 4 millió bázis pár hosszú, A 15-ös kromoszómán található hiányos terület sok gént tartalmaz, amelyek aktiválódnak vagy inaktiválódnak a kromoszóma szülői eredetétől függően (azaz egy gén aktiválódhat az anyától örökölt 15-ös kromoszómán, de inaktiválódhat az apától örökölt 15-ös kromoszómán.)
Ez a szülőtől függő génaktiváció a genetikai imprinting.
Mivel az Angelman szindróma esetén tapasztalt hiány csak az anyától örökölt 15-ös kromoszómán fordul elő, ezért feltételezhető, hogy az AS-ért felelős gén(ek) csak az anyai 15-ös kromoszómán aktiválódnak.
Azon gének károsodása, amelyek az apai 15-ös kromoszómán aktiválódnak, egy másik veleszületett rendellenességet okoznak, a Prader- Willi szindrómát (PWS). A PWS gén(ek) közel helyezkedik el az Angelman szindróma génhez, de különbözik attól.


II./ 1997-ben, az Angelman szindróma hiány területén egy UBE3A nevű gén mutált változatát találták meg az Angelman szindrómás személyek kb. 5%-ában. Ezek a mutációk olyan kicsik lehetnek, mint egy bázis pár. Ez a gén egy ubiquitin protein ligase nevű fehérjét kódol és az UBE3A feltehetően az Angelman szindrómát okozó gén. Az összes ismert mechanizmus, amely kiváltja az Angelman szindrómát, ezen gén inaktiválódását vagy hiányát okozza.
Az UBE3A enzimatikus összetevője egy komplex fehérje degradációs rendszernek, amelyet az ubiquitin - proteoszóma lebomlási útnak neveznek. Ez a lebomlási út minden sejtplazmában létezik.
A lebomlási út magában foglal egy kis fehérje molekulát, az ubiquitin-t amely kapcsolódhat fehérjékhez és ezért károsíthatja őket. A normál agyban az apai eredetű UBE3A másolata majdnem teljesen inaktív, tehát az anyai másolat látja el a legtöbb UBE3A funkciót. Az anyától örökölt UBE3A mutáció Angelman szindrómát okoz; az apától örökölt UBE3A mutációnak nincs kimutatható hatása a gyermekre. Néhány családban, az UBE3A mutáció által kiváltott Angelman szindróma több családtagnál is jelen lehet.


III. Az Angelman szindróma egy másik oka (az esetek 2-3%-a) az apai uniparentális diszómia (UPD), ahol a gyermek a 15-ös kromoszóma mindkét másolatát az apától örökli, az anyától nem örököl semmit az adott szakaszon. Ebben az esetben nincs hiány vagy mutáció, de a gyermeknél itt is hiányzik az aktív UBE3A gén, mert az apától származó kromoszómáknak csak agyban inaktiválódott UBE3A génjük van.


IV./ Az Angelman szindrómás személyek negyedik csoportja (az esetek 3-5%-a) rendelkezik a 15-ös kromoszóma mind az apától és az anyától örökölt másolatával is, de az anyától örökölt másolat működése megegyezik azzal, ahogy apai 15-ös kromoszómának kellene működnie.
Ezt hívják "imprinting defektus"-nak. Néhány AS személy (imprinting tökéletlenség esetén) egy kis hiánnyal rendelkezik az Imprinting Központ területén. Az imprinting központ szabályozza az UBE3A aktivitását egy távoli helyről, de ezen szabályzás folyamata ismeretlen. Néhány esetben az imprintig defektus okozta Angelman szindróma a család több tagjánál is megjelenhet.


Ezek a felfedezések vezettek a genetikai "csoportok" vagy mechanizmusok felismeréséhez amelyek, az Angelman szindrómát okozzák. És mindezen mechanizmusok vezetnek az Angelman szindróma tipikus klinikai tüneteihez, habár kisebb különbségek előfordulhatnak a csoportok között. 

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat